Mit üzenne nekem Szent Hildegard, ha ma mellém állna?

A napokban egy különleges kérdést tettem fel magamnak: „Ki áll most mellettem a láthatatlanból?” – és egy angyal- és szentkártyából húzva Szent Hildegard neve jött fel. Nem egy édes kis arkangyal, nem egy szelíd, leboruló szűz. Hanem egy nő, aki a középkor legsötétebb évszázadában emelkedett fel vezetővé, látnokká, gyógyítóvá, tanítóvá – úgy, hogy közben mindvégig nő maradt. Nem akart férfi lenni, nem vált tőle keményebbé vagy szentfazékká. Egyszerűen elkezdte kimondani, amit kapott.

Akkor még nem tudtam, miért ő. Aztán pár nap alatt összeállt bennem a kép. Kutakodtam, hogy ki is volt ő, hiszen sosem hallottam róla korábban. Meg is írom, hátha neked is üzen.

Ki volt Szent Hildegard?

Szent Hildegard von Bingen a 12. században élt német bencés apátnő, misztikus, gyógyító, zeneszerző és filozófus volt – de ezek szavak kevéssé írják le a lényegét. Olyan nőt képzelj el, aki már gyerekként látomásokat kapott, de ezekkel sokáig nem mert mit kezdeni. Aztán egyszer csak beleállt, és kéziratokba foglalta az égi képeket, zenét komponált, gyógyfüves könyvet írt, és pápákhoz írt levelet, ha valamit túl langyosnak vagy hazugnak talált.

Ő volt az első dokumentált női orvos a nyugati világban, és az első nő, akit az egyház később hivatalosan egyházdoktorrá nyilvánított. Ez a cím addig kizárólag férfiaknak járt. És ő nem kérte. Megérdemelte.

Miért jött most ő?

Ha egy nő életében megjelenik Szent Hildegard – akár kártyán, akár álomban, akár egy mondatban – ott valami mély változás van a küszöbön. Nem a „nyugi, jó úton vagy” típusú simogatásról van szó. Inkább egyfajta spirituális térképátadás ez: „Nézd, te is tudod, mit kell tenned. Nem lesz egyszerű. De elbírod. És már nem vagy egyedül.”

Hildegard nem volt szelíd. És én sem vagyok az. Tudok simulni, ha kell, de alapvetően tüzes vagyok, ha igazságról, gyógyulásról, védelemről van szó. Nem alázkodom meg, amikor a rendszer hibás. És nem tartom a számat, ha a saját gyerekeim vagy a klienseim egészsége, tisztánlátása, jövője van veszélyben. Ha csak belegondolok, hogy a Szépségbiblia címet adtam a könyvemnek, ami erősen tabudöntögető, szemfelnyitó, és őszinte emberi mélységeket mutat meg, akkor már számomra is érthető a szitu.

És pontosan ezt érzem Hildegard energiájában is: női erő, ami nem kér engedélyt, csak megy – és közben gyógyít, tanít, emel.

A párhuzam, ami nem hagy nyugodni

Az utóbbi években azt tanítom és gyakorlom, amit ő már 900 évvel ezelőtt megírt: hogy a test és lélek egyensúlya nélkül nincs gyógyulás, és hogy az isteni rend nem a büntető Istenről, hanem a teremtés finomhangolt harmóniájáról szól a feltétel nélküli szereteten alapulva.

Ő gyógyfüveket használt, én funkcionális szemlélettel dolgozom. Ő látomásokat írt le, én intuitív felismeréseket fordítok le mai nyelvre. Ő kolostorban tanított nőket, én a saját közösségemet építem fel digitálisan és személyesen, nap mint nap. Ő közvetített az ég és a föld között – és valójában én is ezt teszem, minden konzultációban, masszázsban, előadásban vagy írásban.

Ezért hiszem, hogy ha most felbukkant az életemben, az nem véletlen. Talán te is érzed ezt a hívást. Lehet, hogy épp egy határhelyzetben vagy: új irányt keresel, újra kell definiálnod magad, vagy végre bele akarsz állni abba, amit eddig csak félig csináltál. Ha így van, olvass tovább.

Mit üzenhet nekünk ma?

Szent Hildegard nem nosztalgikus emlék. Archetípus. Bennünk él. És ahogy felbukkan, hoz is valamit:

• Ne várj tovább, hogy valaki felhatalmazzon.
• A női tudás nem másodlagos – hanem ősi és érvényes.
• A gyógyítás nemcsak fizikai – hanem spirituális küldetés is.
• A szelídség nem erény, ha hazugságot takar.

Ezek mind üzenetek azoknak a nőknek, akik már nem akarnak csendben szenvedni vagy beleolvadni. És neked is szólhatnak.

Ha te is érzed, hogy Szent Hildegard energiája megjelent körülötted – egy könyvön, beszélgetésen, vagy most épp ezen a blogon keresztül – akkor ne lépj tovább anélkül, hogy figyelnél rá. Lehet, hogy most nem virágkoszorút hoz, hanem egy erőtér-töltést, hogy végre beleállj abba, aki valójában vagy.

És ha megtennéd, de félsz? Akkor idézd Hildegard egyik kedvenc mondatát:

„A lélek, amelyben az isteni tűz él, képtelen hallgatni.”