Lányból nő – sebek, hála és gyógyulás a Lánygyermekek Világnapján
Van bennünk egy lány, aki soha nem nőtt fel igazán.
Ott lakik a szemünk mögött, néha mosolyban, néha könnyben bújik elő. Ő az, aki hitt a csodákban, aki még bízott az emberekben, aki nem félt szeretni. Ő a belső gyermekünk – és minden nő mélyén ott él. A lánygyermekek világnapján nem csak a megszületett vagy meg nem született lányainkat ünnepelhetjük. itt az ideje, hogy MAGunkkal is foglalkozzunk!
A Lánygyermekek Világnapja nemcsak a gyerekekről szól, hanem arról a lányról is, aki egykor bennünk volt. Aki sokszor túl korán kellett, hogy felnőjön. Aki megtanulta, hogy a szeretet nem mindig biztonságos, hogy a hangját nem mindig hallgatják meg, és hogy a női lét nem mindig könnyű ajándék.
Minden nő egyszer lány volt. És minden lány egyszer nő lesz.
Ez az átalakulás nemcsak biológiai, hanem lelki is: a nővé válás során a testünk és a lelkünk is magába írja a tapasztalatokat, a mintákat, a kimondatlan fájdalmakat.
A méh, mint emlékezettér – az anyasebek lenyomata
A nő méhe nem csupán fizikai szerv. Ő az élet bölcsője, a teremtés temploma – és sajnos sokszor a fájdalom temetője is.
A méhben ott rezegnek az anyasebek, azok a tudattalan minták, amiket az anyáinktól, nagyanyáinktól, női felmenőinktől örököltünk. A kimondatlan félelmek, a szégyen, a megfelelés, a hallgatás, a bántalmazás, sőt minden egyes szexuális kapcsolat is – mind-mind lenyomatot hagytak bennünk. Ezek a minták, érzelmek egyaránt megjelennek a DNS sprirálunkban is, amivel mi is, és a gyermekeink is öröklik a mintákat.
Ezek az anyasebek gyakran nem is a saját életünkből erednek.
Benne van az a nagymama, akinek nem lehetett szava…
Az az anya, aki inkább elfojtotta a sírást…
És az a kislány, aki megtanulta, hogy tisztességes és rendes akkor lehet, ha megtanul csendben maradni, ha nem akar bajt…
De van bennünk egy mély, ősi tudás is: a gyógyítás képessége.
A méh nemcsak tárol, hanem képes átírni, átalakítani, megtisztítani a múlt energiáit. Ehhez azonban nem elég a racionalitás. Ehhez szív kell. Hála kell. És idő. Éppen ezért dolgoztam ki a saját Méhtisztító Erőtánc technikámat is, hogy biztonságos teret és időt adjunk számodra a gyógyulásod folyamatihoz.
A hála gyógyító ereje
Hálásnak lenni a fájdalomért talán az egyik legnehezebb lépés az önismeret útján.
De amikor elkezdjük megérteni, hogy minden seb egy ajtó a gyógyuláshoz, valami megváltozik bennünk.
A hála nem azt jelenti, hogy elfogadjuk a bántást.
A hála azt jelenti, hogy elismerjük: túléltem.
Hogy az, ami fájt, erőt kovácsolt belőlem. Hogy képes vagyok kiszállni, megállítani, feldolgozni az engem ért bántásokat.
És hogy ma már szabadon dönthetek: továbbadom-e a fájdalmat, vagy megtöröm a láncot.
- Ma, amikor a világon rengeteg helyen még mindig 9 éves kislányokat adnak férjhez,
- amikor eltiltják őket az iskolától,
- a saját tulajdontól,
- amikor megfosztják őket a választás jogától,
- amikor kivágják a csiklójukat, hogy esélyük se legyen a szeretkezés szépséges és felemelő pontjához kapcsolódniuk,
- amikor szó nélkül erőszakolhatják őket felnőtt férfiak,
- és még a ruházatukat sem választhatják meg
- nekünk, nőknek itt, Európa közepén óriási ajándék adatott: van időnk és terünk gyógyulni.
Nem kell többé elfojtanunk, ha fáj.
Nincs miért mosolyognunk, ha belül összetörünk.
Nem kötelező csendben maradnunk, ha igazságtalanság ér minket.
Megengedhetjük magunknak, hogy újra kapcsolódjunk a saját lánygyermekünkkel – ahhoz a tiszta, őszinte, csodákra éhes részünkhöz, aki valójában mindig is tudta, hogy értékes.
A szeretet mint gyógyító szertartás
A szeretet nem mindig szavakban érkezik.
Lehet egy ölelésben, egy könnyben, egy esti meditációban.
Gyógyítani nem mindig cselekedni kell – sokszor csak jelen lenni.
Ha ma csak egy dolgot teszel, legyen ez:
szólítsd meg azt a kislányt, aki benned él.
Képzeld el, hogy ott ül előtted. Nézd meg a szemét, és mondd neki:
„Biztonságban vagy. Most már én vigyázok rád.” Öleld át a legmélyebb feltétel nélküli szeretettel, és engedd meg neki, hogy feloldódjon az ölelésedben! Hallgasd meg, ha mondani szeretne neked valamit, kérdezd meg, hogy mire vágyik a leginkább. És add meg MAGadnak azt, amit kért.
Amikor ezt megtesszük, valójában nemcsak magunkat gyógyítjuk, hanem az egész női vérvonalat. Egy-egy spirituális utazásom során, amikor a saját női felmenőimmel dolgoztam, egészen elképesztő volt, hogy több ezer nő állt be mögém a feltétel nélküli szeretet minden létező támogatásával. Amikor az ember lánya azt hiszi, hogy teljesen magányos és egyedül neki vannak ilyen sebei, akkor az a szeretetteljes közeg, amit az őseink lelkei ez EGYségben megad számunkra az egy hihetetlen stabilitást és belső békét ad.
Minden kimondott szó, minden szeretetteljes gesztus átírja a történelmet, ami eddig hallgatásba volt zárva.
Hála azokért, akik ma is küzdenek
A Lánygyermekek Világnapja emlékeztet arra is, hogy a mi szabadságunk nem természetes adottság.
Más lányok ma is el vannak zárva az iskolától, az önkifejezéstől, a döntés jogától.
Mi viszont megtehetjük, hogy tanulunk, dolgozunk, beszélünk, választunk.
És ami még fontosabb: meggyógyítjuk magunkban mindazt, amit a világ női évezredek óta hordoznak. Gyere a következő Méhtisztító erőtáncomra!
A hála tehát nem pusztán egy érzés, hanem szent cselekedet.
Amikor hálát adsz azért, hogy nő lehetsz, hogy szabadon érezhetsz, hogy szeretsz és teremtesz –
akkor nemcsak magadat emeld, hanem minden nőt, aki valaha nem kapta meg ezt a lehetőséget.
Zárszó – visszatérés önmagunkhoz
A lány, aki egykor voltál, még mindig ott él benned.
Nem elbújva, nem megtörve – csak várva, hogy végre meghallgasd.
A mai nap ezért lehet egy szertartás: a hazatérés napja.
Hazatérni önmagunkhoz, a testünkhöz, a méhünkhöz, a női vonalunkhoz.
Hálával, szeretettel, elfogadással.
Mert a világ gyógyulása a nők gyógyulásával kezdődik.
És a nők gyógyulása azzal, hogy újra megszeretjük a bennünk élő kislányt. 💗 Írd meg kommentben, mert másnak is sokat segíthet a történeted!
